Sorozat: Pokoli erény #1
Fülszöveg:
Sylvain Reynard világhódító útjára indult bestsellere felejthetetlen történet egy férfi megváltásáról és egy fiatal nő szexuális ébredéséről.
Gabriel Emerson professzor nappal Danténak, éjszaka pedig a csábítás művészetének a specialistája. Mivel biztos benne, hogy már elnyerte a helyét a Pokol alsóbb bugyraiban, régen lemondott a megváltásról, s értelmetlennek találja, hogy megfossza magát az élet örömteli bűneitől. És hogy minden vágyát kielégítse, beveti közismerten jó megjelenését és kifinomult csáberejét. Ám amikor a hallgatói között feltűnik az okos, csinos és ártatlan Julia Mitchell, akinek fájdalmasan ismerős angyalszemei vannak, minden korábbi cinikus meggyőződése megkérdőjeleződik.
A lány titokzatos bája, visszahúzódó szépsége és veleszületett jósága a végletekig bosszantja a férfi öntelt énjét, ugyanakkor mérhetetlen vonzalmat is ébreszt benne. Pedig jól tudja, hogy számára Julia tiltott gyümölcs. A lány iránti vonzódása és kettejük rejtélyes kapcsolata azonban nemcsak a karrierjét veszélyezteti, hanem olyan útra tereli, ahol elkerülhetetlen a múlt és a jelen összecsapása.
Véleményem:
Már második alkalommal olvastam a könyvet. Bevallom őszintén első olvasás alkalmával jobban tetszett. Vagy lehet másak voltak a körülmények... Emlékszem, mikor először befejeztem a könyvet az tetszett benne, hogy erotikus könyvre számítottam de ez inkább egy romantikus könyv. Ez akkor pozitív csalódás volt. Tetszett az írásmód, az író nagyon szépen ír és most hogy magyarul olvastam azt kell mondjam a fordítás is jó lett.
Nem tudom 7 évvel ezelőtt milyen hatással voltak rám a szereplők, mert értékelést nem írtam, de most számomra idegesítőek voltak.
Julia egy kis naív szűz lány. Persze vannak ilyen szereplők, úgy ahogy az életben is vannak ilyen lányok, de engem most idegesített a naivitása. Julia már tini kora óta szerelmes barátnője bátyjába, Gabrielbe. Az elmúlt években sok rossz dolgon ment keresztül, talán ezért is lett ilyen visszahúzódó. Évek múlva a torontói egyetemen találkozik újra Gabriel-lel, aki történetesen a tanára.
Gabriel először egy igazi seggfejként viselkedik Juliával, aztán fokozatosan kezd felengedni. Egy sebzett férfi, aki nem éppen követendő életet élt korábban. Alapvetően érdekes volt a karaktere, érdekes volt a múltja, az, hogy min ment keresztül, mindez milyen hatással volt rá. Ez tetszett, izgalmas volt, és jó volt olvasni, hogyan változott meg az élete.
Eleinte tetszett, hogyan változott meg a viselkedése Juliával, az hogyan változtak az érzelmei. De aztán véleményem szerint túlzásba esett az író. Túl nyálas lett Gabriel karaktere, olyannyira, hogy nem volt számomra hiteles. Először megismerhettük a kemény, rideg, folyton csajozó agglegényt, aztán hirtelen ő lett a tündérmesébe illő mondatokat suttogó hősszerelmes.
Érdekes volt viszont, hogy Gabriel Dante specialista, és így az író becsempészte a regénybe a művészetet is.
Összességében nem volt ez rossz, az alapsztori kifejezetten tetszett (főleg első olvasás alkalmával), a stílus is tetszett, viszont lehetett volna jobb is, például ha a szereplők valósághűbbek lettek volna.
Hét éve 4.5 csillagot kapott tőlem a könyv, de most csak 3 csillagot tudok neki adni. (Lehet azért van ez, mert akkor még nem ismertem az alaptörténetet és akkor jobban "ütött", és lehet az is befolyásolt most, hogy a jelenlegi helyzetben nagyon nyögvenyelősen ment az olvasás, nehezen tudtam az olvasásra koncentrálni.)
Egyébként gondolom már tudjátok, hogy a történetből film készül. Hát én nem így képzeltem el a szereplőket... de kíváncsi vagyok a filmre! ;)
⭐⭐⭐
0 Megjegyzések