Rebecca Donovan: Boldogító Lélegzet

Eredeti cím: Out of Breath
Sorozat: Csak Lélegezz 3
Fülszöveg: „Belülről égtem. Gondolkodtam, mit tehetnék, hogy ezt a kínt tudatom mélyének sötétjébe toljam, és visszajuthassak közönyös, tompa állapotomba. Egyedül nem fog menni. Segítség kell. Muszáj megoldást találni.” 
Emma elhagyja Weslynt és mindenkit, akit ott ismert; a Stanford egyetem hallgatója lesz, ahogy mindig is remélte. Korábbi énjének csak árnyéka, teljesen megváltozott. Össze van törve, és csak úgy lehet újra teljes egész, ha felismeri értékeit és megbocsát magának. Emma megtanulja, hogy az őszinteség nagyon tud fájni, jobban, mint az árulás, és az igazság ára az, hogy elveszti egyetlen igaz szerelmét. 
A trilógia utolsó részét az olvasók az utolsó oldalig lélegzet-visszafojtva fogják olvasni.


Véleményem:
Ezt a sorozatot mindenkinek ajánlom! Tele van érzelemmel. Nagyon tetszett ez a rész is, mint a többi, bár ebben a történet egy kicsit lassabban haladt előre. Szólt ez a könyv barátságról, családról, szerelemről, megbocsátásról...
Itt Emma összeomlásával szembesülünk, annak következményeivel, ugyanis két év telt el azóta, hogy elhagyta Weslynt, és Evant. Szembesülhetünk azzal, milyen fontosak a barátok, akik próbálják „kiráncigáli” a gödörből. 
Megjelenik egy pár új barát, egy új srác… Colet megkedveltem, attól függetlenül, hogy előre lehetett tudni mi lesz a vége. Nem hibáztatom Emmát, hogy vele volt, legalább élt egy kicsit, csak sajnáltam a srácot, attól függetlenül, hogy előre tisztázták a kapcsolatuk természetét, Cole szerethető karakter. 
Evant még jobban megszerettem. Tetszett, ahogy viszonyult a kapcsolatukhoz, vagyis ahogy mindketten viszonyultak a kapcsolatukhoz. Nem estek egyből egymásnak. Ezért szerettem meg Evant az első részben is, mert nem sürgette Emmát, hogy szeretkezzenek, kivárta a tökéletes alkalmat (pedig hát tudjuk milyenek az ilyen korú srácok :) ), ebben a részben is tetszett ez, az hogy várja a megfelelő alkalmat. Mindenek előtt tisztázni akarta a múltat. 
Evan barátai nagyon tetszettek, itt is van egy legjobb barát, Nate, aki próbálja védelmezni Evant. De nem csak Nate karaktere volt szimpatikus, hanem a többi srácé is :) Jó kis banda! 
Ha már barátoknál tartunk, mindenképpen meg kell említenünk Sarát, aki nem adta fel, és harcolt a barátnőjéért. Mindenkinek szüksége lenne ilyen barátnőre! 
És hát megjelenik Jonathan… Vele kapcsolatban vegyesek az érzéseim… Nagyon megkedveltem az előző részben, aztán a könyv végén nagyon csalódtam benne. Elkövetett egy hatalmas hibát, amit nem lehet jóvátenni. Megértettem miért szeretett Emmába, miért akarta védelmezni. Igen, bevallom megszerettem Jonathant is (főleg azért mert ö sem támadta le Emmát a szerelmével), múltjától függetlenül, és becsülöm azt, amit ebben a részben tett, bár szerintem az igazi büntetés neki az örökös bűntudat, ettől és a fájdalomtól soha nem fog szabadulni. 
Ami nagyon tetszett, hogy itt már nem csak Emma oldaláról ismerhetjük meg a történetet, hanem megismerhetjük Evan gondolatait is. Ezt a korábbi részekben is meg lehetett volna tenni. 
Szívszorító, elgondolkodtató történet, nem egy könnyed olvasmány.
Értékelés:

Idézet:
"Ha múltad hibáiban élsz, csak azt éred el, hogy tönkreteszed a jövődet."
"Minden lélegzetem miattad van. ... Amikor nem voltál mellettem, hogy megments… akkor is miattad vettem mégis levegőt. És ezért mindig szeretni foglak. Mindig."
"Életem egyensúlytalanságában átéltem a szerelmet és veszteséget. A veszteségek átélése tett erőssé, de a szerelem segített, amikor gyenge voltam. Túlélő vagyok. És már csak élni akartam. Élni.  Ez volt a gyógyulás kezdete. A megbocsátás kezdete. Tudtam, hogy mindig küzdeni fogok ezzel, és úgy érzem, minden lélegzetvételért megküzdök majd. Csak azt nem szabad elfelejtenem soha, hogy mindig van választási lehetőség. Az életet választottam. A szerelmet választottam. Azt, hogy levegőt veszek."

0 Megjegyzések