Olivia Brice: Nehéz eset

Fülszöveg:

Emily Gilbert, aki a gyerekkorában szerzett önértékelési zavarát igyekszik leküzdeni, egy véletlen találkozás és egy fogadás elvesztése után máris a bohém, jóképű Rhys karjában találja magát. Emily enged a kísértésnek, felülemelkedik a félelmein és megízleli a szerelem mámorító ízét. Ám egy váratlan esemény hatására a két fiatal útjai hamarosan szétválnak.

Rhys Downey-t, a léha, szexi félistent sosem érdekelték a társadalmi elvárások. Nyolc éve már, hogy kötöttségektől mentes, szabad életet él sikeres vállalkozóként, amikor barátai felkérik, hogy az általuk működtetett alapítványnál legyen óraadó gitároktató. Ekkor még ő sem sejti, hogy egyetemi szerelme újbóli felbukkanásával kezdetét veszi élete legizgalmasabb, legszenvedélyesebb, ugyanakkor legkockázatosabb kalandja.

Mennyi fájdalmat és haragot bír el egy szerelem?

Olivia Brice Rhys-sorozatának első részében egy érzelmekben bővelkedő, két idősíkban játszódó történetet tár elénk, amelyben bemutatja, milyen következményekkel jár az, ha mások elvárásai szerint éljük az életünket, illetve mekkora befolyással bír a jövőnkre a gyermekkorban átélt lelki bántalmazás. Az írónő rávilágít egy olyan életfelfogásra is Rhys világán keresztül, amely kizárja a külsőségek elsőbbrendűségét, és amivel a jókedv garantált.

Véleményem:

Hát ez a könyv nagyon tetszett! Szerintem a legjobb könyve az írónőnek! 

A cselekmény nagyon tetszett, ez egy szuper történet második esélyről, a nagy szerelemről. Tetszett, hogy fokozatosan ismerhettük meg Emily és Rhys múltját. Az írónő lassan csepegtette az információkat arról, hogy mi történhetett köztük a múltban, és ezzel elérte, hogy nem tudtam letenni a könyvet, végig fenntartotta az érdeklődésemet.

(...) a szívünk nem időzíthető, mint egy ébresztőóra. A szerelem akkor talál meg minket, amikor annak itt az ideje. Lehet, hogy mi nem érezzük ideálisnak az időzítést, de nem befolyásolhatjuk.

Olivia Brice szerethető karaktereket alkotott. Látszólag tök különbözőek voltak, de mégis nagyon passzoltak egymáshoz. Imádtam, hogy váltott nézőpontban íródott a történet, így sokkal jobban átérezhettem a szereplők helyzetét. Emiatt Rhys-t szerintem jobban meg is kedveltem. Ő egy igazán komplex karakter. Vagány, helyes, okos pasi, aki saját vállalkozást hozott létre, de ugyanakkor egy sebezhető, érző lélek. Tetszett ez a kettősség. 

Emily is nagyon szerethető, ő nagy változáson ment keresztül az egyetemista énjéhez képest. Az ő esetében komolyabb problémák, sérelmek is felmerültek. Szóval ez nem egy könnyed romantikus történet, de így láthattuk Emily fejlődését, hogyan lett egy önértékelési problémával küzdő lányból, érett, magabiztos nő, aki saját múltja miatt segíteni tud jelenlegi munkájában a hasonló problémával küzdő kislányon is. Emiatt is olyan pozitív karakter szerintem.

(...) A szerelemben nincs óvatosság, ott kizárólag a magas- és mélyrepülés érvényesül, amelynek én még nem mertem magam átadni. Olyan ez, mint az ejtőernyőzés. Ott állsz a repülőgép hátuljában, nyitva van az ajtó, de nem mersz kiugrani és átélni azt az eufóriát, amelyet az ugrás adhat.

Ami igazán megfogott a történetben, az volt, hogy reálisnak éreztem. A nagy fordulat, ami miatt elváltak útjaik hihető volt, emiatt teljesen bele tudtam magam képzelni a szereplők helyzetébe, átéreztem azt, amit ők éreztek és megértettem őket. 

A könyv végéről csak röviden egy mondatban... Mikor már úgy tűnik minden sínen van és jön a happily ever after olyan történik, amire nem számít az olvasó... igen, függővéges a történet, ami miatt máris olvasni akarom a folytatást! :D

⭐⭐⭐⭐⭐