Ha tudni szeretnéd hogyan keveredik a történetbe a maffia, akkor tedd a kosaradba és olvasd el a könyvet!
„… milliomos vagyok, van sármom és jól nézek ki. Chicago legmenőbb agglegényének tartanak, bomlanak a nők utánam. Habár ezek az emberek mit sem tudnak a valódi énemről, a médiának sem mutatok ebből mást, mert már nem érdekelnek a külsőségek.”
Véleményem:
Vannak az ember életében tökéletes pillanatok, amikor nem kellenek szavak, csak maga az esemény, maga az érzés van jelen, és azt kell megélnünk, azon kell szárnyalnunk.
Talán ott kezdeném az értékelést, hogy a borító nagyon megfogott. Ez a nő a képen rettentően szép! Ezen kívül harmónikusak a színek. Olyan borítót kapott a könyv, amit ha könyvesbolt polcán látom először, tuti levenném.
Tudni kell a könyvről, hogy ez a szerző első műve. Óvatosan szoktam nekiállni az ilyen könyveknek, persze mindenkinek el kell valahol kezdenie, de vannak olyan könyvek, amikkel egyszerűen harcolnom kell, hogy a végére jussak. Na ezzel a könyvvel nem ez volt a helyzet. Miközben olvastam, abszolút nem vettem észre, hogy ez a sztori valakinek az első műve. Az írónő szépen ír, és tetszett, hogy olyan szófordulatokat, kifejezéseket használ, amiket például én is szoktam, így a sztori, illetve a szereplők közelebb kerültek hozzám. Ettől vált a történet hihetőbbé, hétköznapibbá. Úgy éreztem, mintha ez velem is megtörténhetne.
A történet nemcsak Amerikában játszódik, hanem magyarországi jelenetek is helyet kaptak benne, ami szerintem nagyon szuper, hiszen így az olvasó jobban bele tudja élni magát az eseményekbe. Egyrészt olvashatunk a megszokott, számunkra ismerős helyekről, hagyományokról, másrészt pedig ott van egy álomszerű helyszín is, Amerika, ahova Lizzy kiköltözött és ott éli életét, és valljuk be, ahova sokunk el szeretne jutni.
Tetszett a kettős nézőpont, így jobban megismerhettük a szereplőket. Bár itt azért volt számomra egy-két dolog, ami nem tetszett. Lizzy-vel nem volt bajom, szimpatikus volt. Daniel már más tészta, bár szegénykém mínuszból indult, mert focista. (Bocsiii) 😀 Szóval Daniel esetében a könyv első felében számomra túl szépen voltak megfogalmazva a gondolatai. Szerintem nagy volt a kontraszt, elvégre ő egy menő, nőcsábász agglegény, ellenben amikor az ő gondolatait olvastuk inkább egy hősszerelmes pasi fejébe kaptunk bepillantást. Viszont ez változott a könyv második felében, akkor már nem éreztem ezt a nagy kontrasztot a cselekedetei, viselkedése és gondolatai között.
Maga a cselekmény tetszett, főleg a könyv második fele lett érdekes. A könyv első fele egy könnyed romantikus történet volt számomra, kíváncsi is voltam, hogy mi fog még történni, hiszen a könyv fele még hátra volt. Na itt kaptunk egy-két meglepő fordulatot, egy kis krimis szálat, ami izgalmassá tette a sztorit, és bevallom őszintén a könyv második felét sokkal hamarabb elolvastam, mint az elejét. Szóval plussz pont jár a fordulatokért, jó döntés volt! És ezekkel a fordulatokkal Daniel is közelebb került a szívemhez, nem mondom, hogy beleszerettem, de kimondottan pozitív irányba billent esetében a mérleg.
Gratulálok az Írónőnek, tényleg jó kis történetet alkotott meg, és tetszik a stílusa, rémélem hamarosan olvashatunk még tőle! 4.5*
⭐⭐⭐⭐✩
A Szerzőről:
0 Megjegyzések