Fülszöveg:
Az érzékiség művészete!
Egy bársonyhangú utcazenész, aki dalaival nemcsak a lelkedet, a testedet ismegbizsergeti…
Egy titokzatos tetoválóművész, aki csókjaival hagy perzselő jelet a bőrödön…
Egy elképesztően vonzó escortfiú, akitől nemcsak életed legemlékezetesebb éjszakáját kapod, hanem annál sokkal többet is…
Egy sikeres japán üzletember, aki csak a karjaidban engedi szabadjára saját vágyait…
Egy vak virágkötőfiú, aki megtanít az érintés nyelvére…
Tizenkét pikáns történet, ami elcsábít, és megmutatja az érzékiség megannyi arcát. Tizenkét szenvedélyes alkalom, ami megdobogtatja a szíved, elakasztja a lélegzeted, és megtanít élvezni az életet.
Az antológiában helyet kapott a Vágyom rád pályázat nyolc nyertes írása, illetve a kötetet tovább gazdagítják Róbert Katalin, Rácz-Stefán Tibor, Eszes Rita és V. K. Bellone novellái.
Éld át az élet áradását!
Linkek:
Idézetek:
V. K. Bellone:
„Akartam, hogy vágyjon rám, legalább annyira, mint én őrá. Meg akartam nyílni neki, kapuról kapura, csupasz lélekkel állni előtte, és magamba fogadni.”
L. K. Patrícia:
„Már nem táncoltak. Csak álltak egy helyben, az ajtó fölé szerelt lámpa percegve vibrált körülöttük, és ahogy Maja görcsösen kapaszkodott a srác pólójába, azt kívánta magában, bár csókolná meg. Őrült egy gondolat volt.”
Róbert Katalin:
„Talán már akkor is ezt képzelte el. Lopott érintéseket az asztal alatt, a lehetőséget, hogy magába lélegezze az illatát. Szerelmet képzelt, nem csak barátságot.”
Eszes Rita:
„Remek, most már merevedésem van. Itt vedelek egy kocsma előtt, a saját elföldelt csandám társaságában, álló farokkal, és közben ráz a röhögés. Tudok élni, na.”
Tóth Valéria:
„– Nyugi, nem a pontos címedet kérem – nevetett, és komolyan mondom, mit nekem pillangók? Szárnyas dínók csapkodtak a gyomromban.”
Rácz-Stefán Tibor:
„Ő az a srác, akibe az ember könnyen bele tudna szeretni, mert azt mondja, amit hallani akarsz, mert úgy ér hozzád, hogy még a neved is elfelejted tőle…”
Epstein Ágnes:
„– Ugye nagykorú vagy már? – ugratta a férfit.
Erre Balázs jóízűen felnevetett, majd – mintha mindig ezt csinálta volna – lehajolt, és könnyed csókot nyomott Izabella égő ajkára.
– A jó szex arcsimító hatású, nem tudtad?”
P. Molnár Petra:
„Ez a csók alig hasonlított az első vad, szenvedélyes, hormonoktól tomboló csókunkhoz. Ebben ellentmondásos érzelmek keveredtek a szememből kicsorduló könny sós és a sör keserű ízével, na meg a csokoládé édes zamatával. Egyszóval, szerelemíze volt.”
Ludacsek Noémi:
„– Neki mi a témája?
– A Laaksonen-féle vizuális… – kezdtem bele gépiesen, de félúton feladtam, mert sajnos még mindig nem sikerült memorizálnom a teljes címet. – Tulajdonképpen színes fütyiket rajzol félfamentes rajzlapra. De izé, művészi fütyiket.”
Sereg Gitta:
„A vágy ott maradt azután is, hogy Dávid kiszállt, hogy Mikolt hazavezetett, és akkor is a bőrére simult, mint a selyem, amikor kulcsra zárta a lakását, és beállt a zuhany alá.”
Vittorio Verossi:
„– De ha a bérbarátnő mindent csinál, amit egy igazi, akkor miért bérbarátnő?
– Mert üzlet az egész. Plusz nem csinál mindent. Sosem hisztizik, és nem akar gyűrűt.
– Hát… Én robotikában utazom, szóval inkább az android.”
Nagy Roxána:
„Lángol az arcom, még mindig a nyelvemen érzem a bőre ízét. Elfordulok tőle, és legyezni kezdem magam.
– Baromi meleg van… – nyúlok az angol módszerhez, azaz csevegjünk az időjárásról.”
0 Megjegyzések